Tápanyagok, melyekre a növényeknek szükségük van
A növényeknek szükségük van szén-dioxidra, nitrogénra és hidrogénre, amit a levegőből sé a vízből vesznek fel. Ezek feldolgozásához napfény szükséges. Ezeken kívül rendkívül sok anyagra van szükség az egészséges növekedéshez. Egy részüket tápanyagoknak, másik részüket nyomelemeknek nevezzük.
Fontos dolog, hogy az elemek pontosan meghatározott kapcsolatban állnak egymással, vagyis semmit sem ér például a sok nitrogén, ha nincs a talajban kálium. Bizonyos elemek túlsúlya megakadályozza más elemek felvételét, például a túl sok kálium relatív magnéziumhiányt okoz.
A nitrogént (N), a foszfort (P) és a káliumot (K), minden kombinált trágyafélében megtaláljuk, néha magynéziummal (Mg) kiegészülve. A kalcium (Ca) és a kén (S) a legtöbb talajban megfelelő mennyiségben van jelen, s nem lép fel hiány, ha rendszeresen trágyázzuk, ápoljuk kertünket.
A legfontosabb növényi tápanyagok:
Nitrogén (N):
A legfontosabb növényi tápanyag a nitrogén, ami a klorofill alkotórészekénta növények zöld színét adja. A nitrogén a hajtások és a levelek növekedésének elősegítője. A nitrogénhiány nem ritka, mert ez az anyag könnyen kimosódik a talajból. Ha kevés a nitrogén, először az öregebb levelek sárgulnak meg ,a növény elsatnyul, növekedése idővel leáll. Ha a nitrogént túladagoljuk, a növények túlzott novekedésbe lépnek, aminek a sok puha, laza szövetű levél lesz az eredménye. Ezeken a laza szöveteken könnyen hatolnak be a gombák és a kórokozók, és különösen érzékenné válik a növény a fagyra.
Nitrogénhiány esetén használjunk vérlisztet.
Foszfor (P):
A nitrogén után a második legfontosabb tápanyag a foszfor. A foszfor a gyökérzet növekedéséért felelős, hiánya következtében a gyökerek csökevényesek lesznek. Másodtünetként az idősebb levelek kékes színűvé válnak.
A foszforhiány megszüntetésére használjunk csontlisztet.
Kálium (K):
A kálium, vagy más néven hamuzsír, ugyancsak nagy mennyiségben szükséges a növények kielégítő fejlődéséhez. Befolyásolja a virágok és a termések nagyságát és minőségét, a fehérje- és szénhidrátszintézis alapvető feltétele. Ha egy növény szűkölködik káliumban, virágai kicsik, termései csökevényesek lesznek. Az egész növény visszamarad a fejlődésben. Káliumhiány esetén az idősebb levelek széle sárgulni kezd, ezt követően a sárgulás barna, égésszerű foltba megy át. A levelek kékes, majd bronzos árnyalatot ölthetnek.A kálium túladagolása akadályozza a magnéziumfelvételt, és ez a tápanyagfelvételi-egyensúly eltolódásához vezet.
A káliumhiány megszüntetésére használjunk fahamut.
Magnézium (Mg):
A magnéziumszükséglet részaránya a foszforéhoz hasonló. A magnézium a klorofill alkotórésze, hiánya az idősebb leveleken az erek sárgulását idézi elő. Káliumtúladagolás miatt magnéziumhiány következik be.A magnéziumhiány megszüntetésére algakészítmények vagy trágyalé használata javasolt.
Kalcium(Ca):
A növényeknek nagy mennyiségű kalciumra van szükségük. Szerepe: közömbösít felesleges savakat, részt vesz a fehérjeszintézisben. A jól művelt biokertben elegendő kalcium van jelen a földben. A kalciumhiány tünete: a paradicsomnál a virágok rothadása, a gyümölcskezdemény megfeketedése, majd lehullása. Jellegzetesek a tünetek a salátán, a zelleren és a karfiolon. A kalciumhiány megszüntetésére szórjunk ki égetett mészport.
Kén(S):
Bár néha a nyomelemek közé sorolják, a kénre valójában nagy mennyiségben van szüksége a növényeknek. A kén a növényi fehérjék alkotórésze, és a klorofillképzésban is jelentős szerepe van. A kénhiány satnya növekedéshez és sárguláshoz vezet. Komoly károkkal nem kell számolnunk abban az esetben, ha a talajba megfelelő mennyiségű komposztot dolgozunk bele. Az esetleges kénhiány megszüntetésére káliumszulfátot (gipsz) szórjunk a talaj felszínére.
