Palánta nevelés az ablakpárkányon

Akinek üvegháza, télikertje, vagy akár csak egy napos, déli fekvésű ablakpárkánya van, nevelhet zöldség- vagy virágpalántákat. A palántanevelés célja, hogy korábban fogyaszthassuk a kertben termő zöldségeket, illetve előbb kezdjenek nyílni a virágaink. 

A melegigényes növényeket – például a paradicsom – csak április végétől, a fagyérzékenyeket – paprika, uborka, tökfélék – csak a fagyosszentek után lehet kiültetni a kertbe. A hidegtűrő káposztafélék, karalábé, póréhagyma, fejessaláta fejlődése is meggyorsítható, ha március végén, április elején 5-6 hetes, egészséges, szép, nagy palántákat ültetünk ki.

 Ugyanez a helyzet a virágokkal is: ha a fagyok elmúltával már bimbózó töveket ültetünk ki (petúnia, kék bojtocska, begónia, büdöske, szalvia) akkor már májusban pompázni fog virágágyásunk, ezzel szemben március-áprilisban helyben vetett növények csak júliusban kezdenek nyílni.
 

Tehát, neveljünk palántát az ablakban. Néhány balkonládát töltsünk meg jó minőségű kerti föld, homok és komposzt keverékével, nedvesítsük át, óvatosan tömörítsük a tetejét. A nagyon apró magvakat vethetjük sorba vagy szórva, szemenként vagy nagyvonalúbban, a lényeg az, hogy ne legyen túl sűrűn. Azután óvatosan szitáljunk rá földet, takarjuk le csomagolópapírral, üveglappal vagy fóliával. A kelésig nincs szüksége fényre, és így letakarva a vetést, öntözni sem kell, mert nem párolog. A 18-22 fok közötti szobahőmérséklet hatására 8-12 nap alatt kicsíráznak a magok, majd kikelnek. A palánták óvatos öntözést igényelnek. Két lombleveles állapotban cserépbe vagy tejfölös pohárba tűzdelhetjük. Ez utóbbiak szebben mutatnak egy balkonládába téve. Amikor közeleg a kiültetés ideje, egy hosszabb időre nyissuk rájuk az ablakot, csökkentsük az öntözésüket, hogy egy kicsit edzettebben várják a kerti élet viszontagságait.