Az illatok vonzereje

Az illatok több száz különböző kémiai összetevő komplikált keverékéből jönnek létre. Pl. egy rózsa illatát kb. 500 különféle anyag együttes illata határozza meg. Az ember mintegy 10000 szagot képes megkülönböztetni. A szagok és illatok emlékeket ébresztenek, asszociációkat hoznak létre, jó közérzetet teremtenek vagy undort váltanak ki. 

Ennek az a magyarázata, hogy az agyi szaglóközpont közvetlen kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel, vagyis az érzelmi és emlékező központtal. Az illatanyagok az orrüreg szagló nyálkahártyáján találkoznak, az ott található érzősejtek impulzusokat küldenek az agyi szaglóközpontba, ahol ennek az információnak hatására valamilyen érzelem keletkezik.
És mivel ilyen intenzív hatást gyakorolnak ránk az illatok, érdemes odafigyelni a kert növényeinek kiválasztásánál arra, hogy ha lehet, telepítsünk egy-két erősebb illatú növényt is közvetlenül a pihenőkertünk mellé.
 

A korán virágzó bokrok közül némelyik bódítóan édes illatfelhőbe burkolózik: fantasztikus élményt nyújt egy baráti beszélgetés a lilaakác virágfürtjei alatt. és ugyan mi lehet annál üdítőbb látvány, mint amikor virágba borulnak az orgonabokrok?
A kis kertekbe válasszunk mini orgonát (Syringa meyeri Palibin), amit akár dézsában is lehet nevelni.
 

A fák és a bokrok alját a gyöngyvirág teríti le zöld-fehér szőnyeggel, az ágyásokból pedig a jácint bocsát útjára illatos felhőt.
A balkonunkat is virág- és illatfelhőbe burkolhatjuk. Sorakoztassuk fel egy polcra vagy állítsuk asztali dekorációként a nárciszt vagy a vanília aromájú sárga violát.
 

Tipp: ha balkonunk északi fekvésű, balkonládáinkba ültethetünk májusi gyöngyvirágot és alacsonyabb növésű árnyliliomot (Hosta). Miután a hagymás virág visszahúzódik, helyét kitöltik a zöld levelek.