Vegyeskultúrás növénytermesztés
Sok biokertész ülteti növényeit előre meghatározott szomszédnövények mellé. Ez a termesztési eljárás azon az elven alapul, hogy egyes növények bizonyos növények szomszédságában jobban, míg mások mellett kevésbé jól fejlődnek.
Például a mélyen gyökeresedő sárgarépa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő vöröshagymával.
A két szomszéd gyökerei a talaj más-más rétegét hálózzák be, és a tápanyagért folyó küzdelemben nem vetélkednek egymással. A föld felett is jól összeillik a vöröshagyma karcsú, magas szára és a sárgarépa alacsonyabb, bokros levele.
Bizonyos növények (gyomfojtók) beiktatásával vissza tudjuk szorítani a gyomok előretörését, míg más szomszédnövények hasznos rovarokat vonzanak, segítve a kártevők elleni védekezést.
Pl. a büdöske (Tagetes) vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a tetveket pusztítják. Ezzel kitűnő segítség a tetűinvázió visszaszorításában. A káposzta közé is ültethetünk egy-két sor büdöskét, ezzel be tudjuk csapni a káposztalepkét, a virágra fog szállni, nem a káposztalevélre.
Jó eredményeket értek el a büdöske burgonya közé ültetésével is: a fonálférget távol tartotta a burgonyától.
Levéltetvek ellen ültessünk körömvirágot (Calendula), büdöskét, mákot (Papaver),
sarkantyúkát (Tropaeolum), vagy háromszínű szulákot (Convolvulus tricolor).
A büdöske, vagy a körömvirág paradicsom vagy rózsa közé ültetve vonzza a lebegőlegyeket. Ennek a rovarnak a lárvái levéltetvek ezreit falják fel. Tojásrakás előtt a nősténynek fehérjére van szüksége, amit az előbb említett növények pollenjéből nyer. Ezután tojásait egyenként, a tetűkolóniák közepére rakja le úgy, hogy a lárvák kikelésük után azonnal táplálékhoz jussanak.
