Kolibri kertészet
  • 0

Kártevőriasztó növénytársítások

Régi megfigyelések alapján elmondhatjuk, hogy a növények korántsem közömbösek egymás iránt, létezik közöttük rokon- és ellenszenv. Természetesen ezt biokémiai szinten kell érteni, az egyik pl. előkészíti a másik számára a talajt, a másik elrisztja a harmadik kártevőjét és hasonló láncolatok sora alakul ki egy jól megtervezett biokertben.

Kártevőriasztó növénytársítások

A bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad, bőven terem és nem lepi meg a lisztharmat.

 

A körömvirágot ültessük a fonálférgektől veszélyeztetett szamóca közé. Kitűnő szolgálatot tesz a paradicsom között is.
 

A vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma (snidling) a szürkepenésztől védi a környezetét. Ültessük a szamóca köré.
 

A fehér üröm elriasztja a gilisztákat, ezért komposzt mellé ne ültessük, viszont a ribiszkeféléknek, sőt különösen a fekete ribizlinek nagyon jó szomszédja lehet, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert biológiai védekezést a ribiszkerozsda ellen.
 

 

 

A levendula hasznos a rózsák alatt, mivel távol tartja a levéltetveket.
 

A zsálya, izsóp és a kakukkfű elriasztják a káposztalepkét.
 

A büdöske és a körömvirág gyökere is fonálféreg- riasztó. A rózsák és az évelők közé vessük.
 

A pasztinák a csigákat riasztja el.
 

A molytetves cserepes növényt tegyük hűvösebb helyre egy pár napig (de ne legyen 16 C-nál hűvösebb).
 

A csigák nem szeretik a fokhagyma illatát sem, szamócák között hatásos. A csigáknak sörcsapdát is állíthatunk: egy edénybe sört öntünk, de hogy a kisebb bogarak ki tudjanak jönni, egy dörzspapírral bevont botot tegyünk az edénybe, ám ezen az érdes felületen a csigák nem tudnak kimászni.
 

 

 

A levéltetveket oltalmazó hangyák feljutását a fára úgy akadályozhatjuk meg, ha a fa alját bekenjük fokhagymával.
 

A fülbemászók nagy levéltetűpusztítók. A faforgáccsal lazán megtöltött, szájával lefelé fordított virágcserépben készítsünk számukra búvóhelyet. A cserép száját hálóval kössük le, majd több ilyen fészket függesszünk fel a gyümölcsfára. Az így elhelyezett cserepekben a forgács nem ázik át, nappal rejtőzködnek benne, éjjel levéltetveket esznek.