Gyepesítés

A gyep a hagyományos angol kertek elmaradhatatlan része. Legyen akár kis terület, akár egy makulátlanul gondozott, hatalmas, üde zöld pázsitszőnyeg, egyaránt tágassá teszi a kertet, és remek kontrasztot alkot a virágágyásokkal.

Az éles beszögellések és a bonyolult szegélyek hamarabb tönkremennek, ezzel szemben az egyszerűbb gyep tovább marad mutatós. Lejtős gyepet is létesíthetünk, hogy esőben a víz ne a teraszon vagy a kerti úton gyűljön össze.A 25 fokosnál meredekebb lejtőre ne vessünk fűmagot. viszont erre a problémára is létezik már megoldás, a neve: fűtext, azaz fűmagot tartalmazó vékony textília, melynek leterítésével a meredek legtőre is gyönyörű gyepet varázsolhatunk!
 

Gyepkocka vagy fűmag?
Magról füvesíteni egyszerűbb és olcsóbb megoldás, de ha gyors eredményt szeretnénk elérni, rakjunk le gyeptéglákat, gyepszőnyeget. Ez kevesebb gondozással jár,a munkát pedig az év bármely szakában elvégezhetjük, kivéve ha nagyon csapadékos, aszályos, vagy hideg az időjárás.
 

Magválaszték
A fűfélék sok fajának magját használják gyepesítéshez. Mindegyik fűmagfajtának megvannak a maga sajátosságai. Egyenletes pázsithoz különféle magok keverékét kell használnunk.
Sima, dús pázsit: az olyan fűfélék, mint a tippanok (Agrostis) és a kúszó veres csenkesz (Festuca rubra rubra) sűrű gyepet alkotnak, amely gyakran nyírható.
Füves út, vagy játszókert: az angolperje (Lolium perenne) ,a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea), a réti perje (Poa pratensis), és az aranyzab (Trisetum flavescens) nemcsak taposástűrő, hanem aránylag jól ellenáll a kártevőknek, betegségeknek is. Az évelő angolperje gyorsan nő és télen is zöld marad.
Száraz talajra: vessünk juhcsenkeszt (Festuca ovina), vagy a veres csenkesz változatait.
 

Félárnyékba: az angolperje, a kúszó veres csenkesz és a sovány perje (Poa trivialis) némi árnyékot még elvisel, de teljes árnyékban a fűfélék egyike sem nő rendesen.
 

Vetésidő
Legalkalmasabbak az őszi hónapok, ekkor ugyanis nem kell a fűnek a gyomokkal versengenie, így könnyebben kicsírázik és megerősödik. Enyhe őszön akár november közepéig is vethetünk. Tavasszal a csírázás lassúbb, mert a talaj még többnyire hideg, ha azonban a levegő hőmérséklete eléri a 10 fokot, a talaj pedig nedves és némileg átmelegedett, márciusban is lehet vetni. Egyenletes terítéshez keverjük össze a magokat homokkal, a szegélyeknél, ahol strapabíróbbnak kell lennie a fűnek, sűrűbben vessük.
 

Talaj-előkészítés
Amikor a talaj száraz, a füvesítendő területet döngöljük egyenletesre a sarkunkkal. Ügyeljünk rá, hogy ne maradjanak rajta mélyedések és buckák, mert ezek egyenetlenné teszik a fűnyírást. Gereblyézzük porhanyósra a föld felületi rétegét, és hagyjuk úgy néhány hétig, hogy a gyomok kicsírázzanak benne. Ezeket azután gereblyézzük el, és ismét egyengessük simára a talajt. Néhány nappal a fűmagvak elvetése előtt gereblyézzünk egy kevés szerves műtrágyát a földbe, pl. szárított vér-, csont- és halliszt keverékét, amely sok nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz.