A több mint 400 fajból álló végzetcserjék Afrika és Ázsia területein őshonosak. A kertészetekben leggyakrabban a Thomson-végzetcserjével találkozhatunk, mely eredeti élőhelyén 4 m magasra is felkúszó cserje. A végzetcserjék alakgazdag növények, egyesek fává nőnek, mások alacsony cserjeként élnek valamint vannak köztük kúszó fajták is. Ha cserépben neveljük őket, rendszeres visszametszést igényelnek, ellenben kinőhetik a szobát. Minden végzetcserje érzékeny növény, ezért a leggondosabb tartási viszonyok között is gyakran felkopaszodnak az ágai. Ekkor metsszük meg, így bokrosabb formát ölt. (A lemetszett ágakból dugványozással új növényeket nevelhetünk). Metszeni lehetőleg nyáron vagy tavasszal kell. Nedvességkedvelő növény, földjét tartsuk mindig nyirkosan. A párás levegőt is szereti. Télen is 15C fölötti hőmérsékletet igényel. Cserepét napos vagy félárnyékos helyre állítsuk, a tűző nap megégeti a leveleit. Csak növekedési időszakban tápoldatozzuk hetente egyszer. Ha azt szeretnénk, hogy bőségesen virágozzon, télre szüksége van pár fokkal hűvösebb helyre, ekkor leveleit általában lehullajtja, nyugalmi fázisba kerül, de tavasszal újra kihajt. Csak akkor ültessük át nagyobb cserépbe, ha már teljesen kinőtte azt, mert több virágot hoz, ha szűkösen vannak a gyökerei.
Ha a virágok, bimbók lehullanak esetleg foltos a levele, túl száraz levegőn tartjuk, költöztessük párásabb környezetbe.
űClerodendrum thomsoniae (Thomson végzetcserje)
Clerodendrum speciosissimum (Pompás végzetcserje)
Clerodendrum splendens (Skarlátvörös végzetcserje)
Clerodendrum bungei (Vörösödő végzetfa)
Clerodendrum trichotomum (Kései végzetcserje)
Clerodendrum ugandense (Kék pillangóvirágú végzetcserje)
Clerodendrum buchanani (Végzetfa)
Clerodendrum inerme (Végzetfa)
Clerodendrum paniculatum (Bugás végzetfa)
Clerodendrum paniculatum Alba (Bugás végzetfa)
Clerodendrum quadriloculare (Végzetfa)
Clerodendrum serratum (Végzetfa)
