A biológiai egyensúly
A díszkert fő célja – az esztétikai szempontoktól eltekintve - hogy virágaival rovarokat, madarakat csalogassunk a kertbe és ott természetes egyensúlyt teremtsünk.
Csak így lehet elérni, hogy a kártevők ne kerüljenek túlsúlyba. Alakítsunk ki keretet fákból és sövényekből, a díszágyakba évelők, egy- és kétnyáriak, vadvirágok, sőt akár zöldségfélék is kerülhetnek.
A talajt gondosan készítsük elő! Miután a fákat és a cserjéket betelepítettük, a gyepet elvetettük, nincs lehetőségünk többé, hogy a szerves anyagot a talaj mélyebb rétegeibe juttassuk. Ilyen alkalom csak egyszer adódik, ezt tehát gondosan és helyesen használjuk ki!
A talaj megmunkálása mélyásással kezdődik. Ennek során minden felbukkanó gyomot el kell távolítanunk. Természetesen az évelő gyomok gyökerét nem szabad a komposztra tennünk, de minden más szerves anyag alkalmas a komposztálásra. Az ásás és a gyomlálás elősegíti a feltalaj levegőzését és lazítja a mélyebb talajréteget is.
A mélyrétegű megmunkálás során trágyát, komposztot és más anyagokat dolgozzunk a talajba. Ezek mennyisége négyzetméterenként 10-15 kg legyen.
A díszfáknak fontos szerepük van a kertben. Árnyékot adnak, változatosabbá teszik a kert flóráját. Nagyobb kertben szélfogóként is számításba jöhetnek, táplálékot és védelmet nyújtanak, amivel számos állatot a kertbe csalogatnak.
A fa a madarak számára fészekrakóhely, élettér és táplálékforrás, különösen a bogyó- és gyümölcstermő fajok, pl. a madárbirsek (Cotoneaster),
a berkenyék (Scorbus). A mélyen barázdált, vagy lemezesen leváló kérgű fák, pl. a nyír (Betula) rovarok búvóhelyei, amivel a madarak számára táplálékot biztosítanak.
