Kolibri kertészet
  • 0

Zöldségeskerti tippek

Összegyűjtöttünk néhány bio-tippet azok számára, akik szeretnek minél egészségesebben élni és étkezni. Reméljük ezekkel a tanácsokkal mi is hozzájárulhatunk az eredményes biokertészkedéshez.

Zöldségeskerti tippek

 

 

 

A káposztát sikeresen védhetjük a káposztalepke hernyóinak kártételétől, ha a sorközökbe kaprot, paradicsomot, büdöskét vagy más erős illatú növényt ültetünk. A fejes káposztát, a kelt és a vörös káposztát szárával együtt szedjük ki a földből, ezután a gyökerénél fogva fejjel lefelé nedves pincében felfüggesztjük, így hosszú ideig frissek maradnak.
Aki májusban kelkáposztát akar szedni, az már előző évben nyár végén vesse el a Mohácsi áttelelő fajtát.
 

A karfiol különösen szép marad, ha a felső leveleket a szedés előtt néhány héttel a virágzat fölött összekötjük.
A karalábé leveleit kár eldobni, a spenóthoz hasonlóan finom főzelék készíthető belőle, amelyben különben több vitamin van mint a karalábégumóban.
A földibolhák nem károsítják a karalábét, ha a sorközökbe fejes salátát ültetünk.
A brokkolit kora reggel, a harmattól nedvesen szedjük. Ha kb. 5 cm-rel a tő felett vágjuk, további fejeket fejleszt.
 

 

A fejesedést követően a salátát ne öntözzük felülről, mert megrothad. Csak a gyökérzónát locsoljuk.
A csemegekukoricát ne ültessük frissen trágyázott talajba, mert sok levelet hoz a termés rovására. Legjobb, ha csak a trágyázást követő második évben ültetünk kukoricát.
 

Hogy áprilistól kezdve novemberig mindig friss retket fogyaszthassunk, márciustól kezdve 14 naponta folyamatosan vessünk retket. Különbséget kell tenni azonban a nyári és a téli retekfajták között.
A retekágyásnak sosem szabad kiszáradnia, különben a gyökér kicsi marad, kemény és keserű lesz.
 

 

A gyökérzöldségeket, pl. a sárgarépát, petrezselymet laza talajba vessük, különben a répagyökér elágazik. Ezt megelőzendő, az ültetőbarázdába szórjunk homokot.
Kötött talajon a mélyebb ásással sem eredményes a gyökérzöldségek termesztése, ilyen helyeken csakis a félhosszú fajták ajánlhatók.
Ugyanabba a zöldségágyba a sárgarépát és a hagymát váltakozó sorokba vessük, ezzel megakadályozhatjuk a sárgarépa-kártevők fertőzését, mivel a sárgarépalégy nem kedveli a hagyma szagát, a hagymalégy pedig a répáét.
 

A paradicsomlevelet 20 cm magasan szedjük le, így nem verődik fel a földről a gomba.
A paradicsom takarására szolgáló piros fólia növeli a terméshozamot.
Egy-egy paradicsomtövön csak 4-5 virágot hagyjunk meg, különben a termések aprók maradnak, vagy egyáltalán nem is kötődnek. A paradicsom rendkívül vízigényes, ezért a növény köré vonjunk árkot, hogy a vizet a gyökerek köré gyűjtsük.
A paradicsom és a gumós édeskömény nem jó szomszédok, mert a paradicsom a kömény mellett ízetlenné válik. Az édeskömény inkább fűszerkertbe való.
A nyitott ablak elé függesztett paradicsom levelek elriasztják a szúnyogokat és a legyeket.
 

A zöld burgonyagumót ne használjuk, mert mérgező. A nyers zöldbab is mérgező, ezért csak főzve fogyasszuk, mert főzés közben a méreganyagok elbomlanak.
A letermett babot és borsót ne szedjük ki a földből gyökerestől, mert a gyökérzetükön található nitrogéngyűjtő baktériumok a talaj számára nagyon fontosak.
A hónapos retek és a bokorbab kölcsönösen kedvezően befolyásolják egymást. Ha a két növényt váltakozva vetjük egy-egy sorba, mindkettő ízletesebb lesz.
Ha szárazbabot akarunk eltenni, a leszáradt növényt vágjuk le a talaj felett, szárát kötözzük össze, függesszük fel. A magvakat akkor fejtsük ki, amikor a hüvelyek már szalmaszárazak.
 

Hosszú és fehér szárú pórét nevelhetünk, ha négy héttel a szedés előtt fekete fóliával takarjuk a növényeket, hogy csak a levélüstök látsszon ki.
A bogyós gyümölcsű bokrok jobban teremnek, ha gyöngyvirágot ültetünk köré.