Mediterrán növények
A mediterrán növényekkel saját kertünkbe, teraszunkra költöztethetjük a Földközi-tenger hangulatát.
Mivel ezek a növények alkalmazkodtak a Délvidékre jellemző szárazsághoz, szélhez és erős napsütéshez, jól tűrik a szélsőséges időjárási viszonyokat. Emiatt nálunk is kevés gondozást igényelnek nyáron: amikor más fajták szomjaznak, ezeknek nem okoz gondot a vízhiány.
A mi éghajlatunkon a dézsás növényeket csak az utolsó tavaszi fagyok után szabad kiköltöztetni. Egyes növényeknél, mint pl. a citrusféléknél vagy a gránátalmánál a gyümölcs jelenti a legfőbb értéket, másoknál a virágok rendkívül feltűnőek:a leander és az encián őszig tartó virágzással bűvöl el.
A tavasz végi kiköltöztetés alkalmával érdemes egy kis csinosítást végezni a növényeken: szedjük le az elpusztult leveleket és hajtásokat. Ha szükséges ültessük át a növényt, keverjünk a földjébe egy kis homokot és sódert. Kiköltöztetéskor a növényeknek néhány napig árnyékban kell állniuk, ezzel megelőzhetjük, hogy a nap megégesse a leveleket. Ha késő éjszakai fagyra van kilátás, a növényeket húzzuk a fal mellé, és takarjuk le vliesszel, fóliával vagy egy vékony szövettel.
A tápoldatozást már március végén el kell kezdeni, és az adagot fokozatosan növeljük májusig. Április közepétől a kitartóan virágzókat – pl. a sétányrózsa, leander – minden héten egyszer kell tápoldatozni. A kevesebbet virágzók – pl. az ékszerliliom – megelégszenek a kéthetente adagolt tápoldattal.
Citrusfélék: A citrusfélék, pl. a kamkvat, Buddha-kéz citrom, mandarin, narancs nyáron kevés vizet igényelnek, de sok napfényt. A teleltető helyiség hűvös, de világos legyen. A téli időszakon keresztül nagyon keveset kell locsolni őket, így a gyökérrothadást is elkerülhetjük, és a növényt erőteljesebb nyári virágzásra lehet serkenteni.
Ólomvirág (Plumbago auriculata): égszínkék virágai miatt feltűnő különlegességnek számít. (Létezik fehér virágú változat is.) felfuttatható valamilyen támasztékra – így törzses hatást érhetünk el - vagy pedig rendszeres nyírással bokrosra nevelhetjük.
Murvafürt (Bougainvillea glabra): gyors növekedésű kúszónövény. Megfelelő éghajlat alatt 3-4 méterre is felkapaszkodik. Amit mi virágnak látunk, azok a növény elszíneződött fellevelei. Az ibolyakék virágú kopasz murvafürtön kívül léteznek nagyvirágú fajták is. Napos helyet igényel. Gyökere rothadásra hajlamos, óvatosan locsoljuk. Ha a fellevelek elszáradtak, 20-30 cm-rel metsszük meg. Világos, hűvös helyen teleltessük. A levelei télen általában lehullajtja, ezért nem kell többet locsolni, nehogy kirothadjon.
Leander (Nerium oleander): számára a legnapsütésesebb helyet biztosítsuk, csak így fog bőségesen virágozni. Gyakran öntözzük, és hetente tápoldatozzuk. Hagyjuk, hogy az edényalátétben álljon a víz. Márciusban metszhetjük. Teleltessük világos, fagymentes helyen, 5-10 C-os hőmérsékleten. Mérgező növény. Előnyös számára ha fagypont körüli hőmérsékleten teleltetjük, mert így nem tudnak elszaporodni rajta a pajzstetvek, gyapjastetvek.
Sétányrózsa (Lantana camara): egész nyáron át bontja virágait. Vannak sárga, narancs vagy fehér virágú fajták. Napos helyre és sok vízre van szüksége. Hetente egyszer tápoldatozzuk.
5-10 C-on, világos helyen teleltessük. Enyhén mérgező.
Encián (Lycianthes rantonnetii): májustól októberig kék virágkorona díszíti. Szükség van egy napsütéses, széltől védett helyre, sok vízre és heti egyszeri tápoldatozásra. Gyorsan nő, ezért még kihajtás előtt, február végén metsszük meg (az ágakat félhosszúra vágjuk vissza). A túl hosszúra nőtt ágakat a nyár folyamán is bármikor visszavághatjuk. A telet 5-10 C-on világos helyen töltse.
Gránátalma (Punica granatum): 2 méter magas, sűrű ágú, fényeszöld levelű növény. Nagy számú, piros virágából nyár vége felé jelennek meg termései. Almái bordók, csúcsukon a csészelevelekből álló koronával. Az almák lombhullás után is az ágakon maradnak. Fagymentes helyen teleltessük. Kevés vizet igényel. Télen elveszíti lombját, ezért keveset locsoljuk és márciusig ne tápoldatozzuk.
Kefevirág (Callistemon citrinus): Ausztrália száraz, meleg területéről származik, emiatt napos, meleg helyen érzi jól magát. Virágzata az üvegmosó kefére hasonlít, viszonylag könnyen gondozható, dekoratív növény. Télen különösen keveset locsoljuk, csak akkor kapjon több vizet, amikor tavasszal megjelennek az első hajtásai. Hűvös, világos helyen teleltessük.
Margitvirág (Argyranthemum): több színű fajtája létezik. Napos helyen fejlődik a legszebben. Az elhervadt virágokat rendszeresen csípjük le vagy pedig a fővirágzás után egyharmadára vágjuk vissza a növényt.
Angyaltrombita (Brugmansia): este az angyaltrombita virágharangjai erős és édes illatot árasztanak. Bőségesen öntözzük, és hetente tápoldatozzuk. Nem szereti a déli tűző napsütést. Léteznek fehér, sárga, rózsaszín, lazacvörös és baracksárga fajták is. Fontos számára a széltől védett hely. Ősszel lehullajtja a levelét, ezért fény- és vízszükséglete jelentősen lecsökken. Télen a földjét csak enyhén nedvesen kell tartani. Márciusig ne trágyázzuk.
Ékszerliliom (Agapanthus): hagymás növény, kék és fehér virágú változatai is vannak. Júniustól bontja lenyűgöző virágait, annál bujábban, minél kevesebb hely áll a gyökér rendelkezésére. Kevesebb vizet és tápoldatot igényel és csak akkor ültessük át, ha már muszáj. A gazdag virágzás másik feltétele az 5-8 C-on történő teleltetés. Ősszel sokáig a szabadban maradhat, mert jól tűri az enyhe fagyot.
Fukszia (Fuchia hyb.): árnyékos helyen szinte egész nyáron át virít. Magas törzsűként is különleges látványt nyújt. Öntözzük rendszeresen, hogy a földje soha ne száradjon k teljesen, hetente egyszer tápoldatozzuk is. 5-10 C-on teleltessük, leveleit lehullajtja, ilyenkor kevés fényt igényel.
Füge (Ficus carica): hosszú életű bokrai vagy kis fái elválaszthatatlanok a mediterrán hangulatú tájaktól. Eredeti hazájában háromszor virágzik és terem. A serlegvirágzatokból nyár végére fejlődnek ki a gyümölcsök. Ezek friss állapotban csak néhány napig tárolhatók, ezért aszalják őket. Hűvös, világos helyen teleltessük, de ha túl nagy, és már nem fér be a teleltető helyiségbe, gondoskodjunk megfelelő téli takarásról.