Az őszi évelők nyárbúcsúztatója

Ősszel már nem sok teendő akad a kertben, ezért értékes ez az időszak is: van időnk megsimogatni a puha virágokat és a filigrán díszfüvek szálait.

Az őszi sisakvirág (Aconitum), dália, verbéna (Verbena bonariensis) és a poloskavész könnyed táncot lejtenek az őszi langyos szélben. Rendkívüli módon megszépítik a füvek a kertre telepedett őszt: a vad szeleket átalakítják kellemes susogássá. Az őszirózsa az ágyás fölött különböző magasságokban és színekben tündököl, melyek mellett könnyedséggel bókol a szellőrózsa. A szezonvégi illatok nehezek és édesek, már a karácsonyi gyertyák és fűszerek közelgő idejére utalnak. Amint megválik lombjától a júdásfa (Cercidiphyllum), ínycsiklandó karamellillattal tölti meg a levegőt. Még októberben is árasztja illatát a táskavirág (Ceanothus x delilianus), ami elvegyülve a krizantém illatával, aszalt gyümölcsök képzetét idézi.
Ha évelőket akarunk ültetni, a késő ősz éppen alkalmas időszak erre: a hőség tovatűnt, a gyökerek lassan belakják az új helyet, mivel levelek nélkül a növények csak kevés vizet párologtatnak el, és nincs szükség bőséges utánpótlásra. A körforgás fokozatosan téli üzemmódra tér át.