A poloskavész hosszú életű évelő növény, akár 25 évig is dísze lehet kertünknek. Szellős virágai, fényes, fehér bogyói miatt közkedvelt növény. A félárnyákos, kötöttebb talajokban is szépen fejlődik. Levelei bronz színűek, tagoltak. az A. racemosa, és az A. simplex magasra növő változat, háttérnövénynek vagy soliternek ajánlott, az A. pachypoda szárai rövidebbek, ő alkalmas más kecses évelőkkel való összeültetésre. A ragyogó, fehér bogyók vaskos, piros szárakon fejlődnek. Értékes nektár- és pollenforrás a beporzó rovarok számára.
Fehér békabogyó (Actaea pachypoda)
50-70 cm magasra növő, tollbugához hasonló, légises lombozatú, lágyszárú évelő. Fehér virágait nyár elején bontja, majd ezután fejlődnek ki jellegzetes, piros szárakon található fehér bogyói. Nedves, humuszos, jó vízelvezetésű talajokat kedvel. Természetes élőhelye a lombhullató erdő, ezért árnyékos, félárnyékos helyre ültessük.
Actaea racemosa, Actaea cimicifuga (Poloskavész)
1-2 méter magasságot is elérő évelő növény. Fehér fürtvirágzatát júliustól szeptemberig hozza. Félárnyékba ültessük, vízigényes növény. Télálló. Szoliterként, északi falak mellé vagy nagy évelőágyásokba háttérnövénynek alkalmas. A növény barna magja apró, lapos, szőrkoszorúval szegélyezett, emiatt némileg a poloskára emlékeztet – innen a magyar és a tudományos elnevezése. (cimex = poloska)
Fekete békabogyó (Actaea spicata)
40-60 cm magasra megnövő évelő, fényeszöld lombozattal. Jelentéktelen fehér virágait május-júniusban bontja. Ezekből fejlődnek ki mérgező, fekete bogyói. Árnyékos erdők, nedves árokszélek jellegzetes növénye.
Füzéres poloskavész (Actanea simplex Brunette)
60-70 cm magasra megnövő, impozáns növény. Bordó levelei fölött hosszú száron nyílnak fehér virágai. Évelőágyak hétterébe, vagy ágyásszegélyekre ajánlott. Nedves, árnyékos, félárnyékos helyre ültessük. Télálló.
