A tetoválás eredete



A tetoválás eredete

Az arc- és testfestés ősi módja, a tetoválás a mai napig él. A polinéz eredetű tatoo (kopogtat, kalapál) szóból származik. Cook angol tengerészkapitány említi először tetoválás néven a bennszülöttek sajátos testfestését, ami azt jelentette, hogy növényi festéket karcoltak a bőrbe, vagy művi úton tűszúrás segítségével tették ezt.



Létezik egy nősziromféle, amely olyan érzéstelenítő, fájdalomcsillapító anyagokat tartalmaz, hogy fájdalommentesen lehet vele tetoválni. A bennszülöttek részben maguk ékesítésére, szépítésére, részben a törzsek megkülönböztetésére használták. Valaha csak Polinézia, Makronézia, Japán és Afrika bennszülött törzseinek volt szokása, majd innen került Európába és más kontinensekre úgy, hogy a világjáró tengerészek és kalózok tetováltatták magukat. Később átvette tőlük az alvilág, majd a 18-19. században az arisztokrácia körében is elterjedt. A tetoválásnak, mint valami rejtelmes megjelölésnek, nagy vonzereje volt az előkelőség körében. Úgy hírlik, hogy Churchill, Horthy Miklós, sőt Erzsébet angol királynő vállát is díszíti egy tetovált minta.
 


hennacserjeA hennát már az ókorban kedvelték. A Kelet-Afrikától Indiáig őshonos hennacserje leveleiből és fiatal hajtásaiból készített festék, ősi keleti kozmetikum. A felaprózott levelek mésztejbe keverve megpirosodnak. Különösen a perzsák és arabok körében volt népszerű. Körmüket, sőt kezüket, arcukat és hajukat is ezzel festették pirosra. Barna festékanyagot is lehet előállítani belőle cseranyagok hozzáadásával. Nyugat-Afrikában él a pillangós virágú kambalfa. Fájából vonták ki a bennszülöttek azt a vörös festéket, amivel főként szertartásaik alkalmával díszítették testüket.
A szudáni nők ősi kozmetikumnövénye a katappafa vagy indiaimandula. A kérgéből nyert tannint Szudánban illatszernek és tubákolásra használják. Kelet –Indiában viszont fekete festéket csinálnak a terméshéjából és a kérgéből, ezzel festik fogaikat szép feketére.



Vissza

©2008 Kolibri dísznövény kertészet